Mi az a hirsutizmus?
A hirsutizmus egy olyan állapot, amely során az érintett nőknél az általában férfiakra jellemző szőrnövekedés figyelhető meg. Becslések szerint világszerte a nők körülbelül 5%-10%-át érinti, és jelentősen befolyásolja az önértékelést és a jóllétet. Az állapot gyakran az androgének rendellenesen magas szintjének, vagy a szőrtüszők ezen hormonok iránti megnövekedett érzékenységének következménye. Ez olyan területeken eredményez rendellenes szőrnövekedést, mint például az arc, a mellkas és a hát.
A hirsutizmus kezelése nemcsak kozmetikai okokból fontos, hanem azért is, mert tünete lehet olyan mögöttes egészségügyi problémáknak, mint például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy az inzulinrezisztencia. Továbbá, kezeletlenül szorongáshoz, depresszióhoz, és más pszichológiai zavarokhoz vezethet. A hirsutizmus gyakran társul más tünetekkel, mint például az akné, a menstruációs rendellenességek és az elhízás, ami közös társbetegségek fennállására utalhat. Ez hangsúlyozza a szakszerű és átfogó kezelés fontosságát.
Kinél fordulhat elő a túlzott szőrnövekedés?
A hirsutizmus kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik a genetikai hajlam, az etnikai hovatartozás (különösen a mediterrán, a közel-keleti és a dél-ázsiai származás), valamint egyes egészségügyi állapotok. A PCOS, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigy-zavarok, a Cushing-szindróma, illetve más hormonális egyensúlyhiánnyal járó állapotok szintén fokozzák a kockázatát.
A hirsutizmus mögött álló gyakori egészségügyi problémák
Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
A PCOS a hirsutizmus egyik leggyakoribb oka. Ezt az endokrin rendellenességet emelkedett androgénszintek, rendszertelen menstruációs ciklus, és policisztás petefészkek jellemeznek.
Inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia kulcsfontosságú tényező lehet a hirsutizmus előfordulásában, hiszen emelkedett inzulinszinttel jár, ami a petefészkeket több androgén hormon előállítására serkentheti, ami pedig fokozott szőrnövekedést eredményez.
Cushing-szindróma
A hosszantartóan magas kortizolszint következményeként kialakuló Cushing-szindróma egyik jellegzetes tünete a fokozott szőrnövekedés.
Veleszületett mellékvese-hiperplázia (CAH)
A veleszületett mellékvese-hiperplázia, vagy másnéven veleszületett mellékvese-túltengés egy genetikai rendellenesség. Negatívan hat a mellékvesék működésére, ami hormonális egyensúlyhiányhoz vezet, melynek gyakori tünete a hirsutizmus.
Pajzsmirigy-zavarok
A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt, gyakran hirsutizmust, illetve más panaszokat okozva.
Hogyan kezelhetjük a hirsutizmust és a mögöttes állapotokat?
A hirsutizmus hatékony kezelése magában foglalja az egészséges életmód követését, illetve a mögöttes állapotok szakszerű kezelését. Egyes vizsgálatok szerint a következők alkalmazása fokozhatja a kezelés hatékonyságát.
Króm
A króm javíthatja az inzulinérzékenységet, potenciálisan csökkentve az androgénszinteket és enyhítve a hirsutizmust.
Borsmenta tea
Egyes beszámolók szerint már napi két csésze borsmenta tea segíthet az androgén hormonok egyensúlyban tartásában.
Omega-3 zsírsavak
Az omega-3 zsírsavak enyhítik az inzulinrezisztenciát és a gyulladásokat, melyek gyakran a hirsutizmus közvetett okai.
Inozitol
Az inozitol különösen hatékony lehet PCOS esetén, hiszen javíthatja az inzulinérzékenységet és támogathatja a petefészkek egészséges működését.
D-vitamin
A D-vitaminhiány gyakran figyelhető meg azoknál, akiknél a metabolikus szindróma miatt alakul ki a hirsutizmus, így pótlása különösen fontos ezekben az esetekben.
Progeszteron krém
A progeszteron krém szintén segíthet azokban az esetekben, amikor a hirsutizmus ösztrogéndominancia, progeszteronhiány, vagy magas androgénszintek miatt fordul elő.
Ajánlott termék: Mannavita FemPRO Progeszteron Krém
A fenti információk tájékoztató jellegűek! Hosszú ideig fennálló, nehezen szűnő, gyakran visszatérő, vagy súlyosbodó panaszok esetén forduljunk orvoshoz!
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/NBK470417/
https://examine.com/conditions/hirsutism/
https://academic.oup.com/18/2/146/618266
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/NBK459251/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/NBK279000/
Fotó: Karolina Grabowska